Külön uniós keretből kell támogatni 2020 után az EU-s civil szervezeteket

 Hírek  |   2018. április 24., kedd

Új, célzott finanszírozási eszköz létrehozására tett javaslatot a 2020 utáni EU-s költségvetésben csütörtöki állásfoglalásában az Európai Parlament (EP) a demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok védelmén dolgozó civil szervezetek támogatására.

A strasbourgi plenáris ülésén 489 igen szavazattal, 137 ellenében, 14 tartózkodás mellett elfogadott dokumentumban összefoglalója szerint a képviselők mindenekelőtt leszögezték, hogy a nem kormányzati szervezetek (NGO) létfontosságúak az európai értékek tiszteletben tartása és az aktív polgári szerepvállalás előmozdítása szempontjából.

Mint írták, az EU-nak új és hatékony módszereket kellene kidolgoznia ezen értékek unión belüli védelmére, fontos lenne a 2020 utáni büdzsében külön költségvetési tételként célzott pénzügyi támogatást nyújtani az e téren tevékenykedő, helyi és nemzeti szinten aktív civil társadalmi szervezetek számára. A képviselők szerint a támogatásoknak például az állampolgári részvétel növelésére vagy az érdekképviseleti és egyéb felügyeleti tevékenységekre kell irányulnia.

Rámutattak: az NGO-k csak nehezen tudják a független és hatékony működéshez szükséges forrásokat előteremteni, miközben az aktív és jól fejlett civil társadalom jelenti a legmegfelelőbb védelmet ezen alapértékek eróziójával szemben.

Fontos, hogy a tervezett alapba friss pénz kerüljön, nem szabad, hogy az új eszköz a többi európai vagy nemzeti alap és fellépés rovására menjen – emelték ki.

Az EP sajtóösszefoglalója emlékeztet rá, hogy a közös EU-s költségvetésben van olyan támogatási címsor, ami az EU-n kívüli civil szervezeti működést segíti (az EU értékeinek propagálására), de az EU-n belül, főleg országos, vagy regionális szinten működő civil szervezetek csak nagyon korlátozott támogatást kapnak a közös büdzséből és éppen ezért született a mai állásfoglalás.

Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő a téma keddi vitája után üdvözölte a tervezetet, ugyanakkor sajnálatát fejezte ki, hogy “éppen a magyar kormány demokráciát és jogállamiságot romboló tevékenysége volt a kezdeményezés legfőbb katalizátora”. “Az EU hosszú ideje nyújt támogatást az unión kívüli civil szervezetek számára. Most a magyar és a lengyel kormány illiberális ámokfutása nyomán felismerte, hogy többé már a határokon belül sem magától értendő a demokrácia” – fogalmazott.

A Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportja ezzel szemben elfogadhatatlannak nevezte, hogy “Brüsszelben, politikai szempontok alapján válasszák majd ki a támogatandó civil szervezetek körét”. Hozzátették, a javaslat ellentmond a józan észnek, és a szubszidiaritás elvét is figyelmen kívül hagyja.

forrás: portfolio.hu